A frissítésről, majd a rajtolásról írt gondolatok után Szalma Csaba, a cyclocross szakági tanács tagja a Facebook Cyclocross csoportjában most az akadályokat vette górcső alá. Olvassátok el és tanuljatok az írásból!
Amennyiben tényleg hasznosnak tűnik, akkor tényleg folytatnám az okoskodást a CX szabályok körül, mert lehet, hogy lesz egy részletes szabálykönyvünk, de ott nem lehet "szájbarágósan" végigmenni a szabályokon, ott tényszerűnek kell lenni. De ez egy másik téma, most beszélgessünk az akadályokról. Azt már nem is említem mi az eredete annak amit leírok, de azért a végén be lesz linkelve a hárombetűs svájci kerékpáros társaság szabálykönyve 
:)
:)
Akadály, először ezt kell tisztázni mi is egy akadály. Leegyszerűsítve az akadály ami - nem feltétlen - de esetleg rákényszeríthet arra, hogy a kerékpárról le kelljen szállni. Ezek lehetnek a klasszikus palánkok vagy homokágyak, lépcsők és nagyon meredek felfutások, amik nem lépcsők. Érdemes megemlíteni azt is, hogy megkülönböztetnek mesterséges akadályokat is, amiből max 6 lehet egy pályán (de az, hogy "mesterséges" csak 2010-től szerepel a szabályban). Ezért lehet néha azt látni, hogy egy belga pályán van vagy 8 homokágy, mert azok természetesek, ezekre nem vonatkozik az említett 6db-os szabály. De mondjuk 8 darab mesterséges homokágyat már nem rakhatnál le a pályán, hiszen azt nem a természet hozta létre pl egy folyóparton. Az is érdekes, hogy a dupla palánk az egy darab mesterséges akadálynak számit. Ha már palánk, itt több dolgot is érdemes megemlíteni. sokan tévesen úgy gondolják, hogy a palánk szerves része egy CX pályának, no de akkor miért nem volt pl a Koppenberg Crosson? Egyrészt mert anélkül is van épp elég nehézsége a pályának, másrészt a UCI is azt mondja, hogy maximum 6db mesterséges akadály lehet, azaz nincs minimum megadva, tehát nem kell, hogy legyen egy darab palánk sem, attól az még CX verseny. 2010-ben sok egyéb apró szabálymódosítás is volt, aminek a célja a verseny dinamikájának gyorsítása volt. Ilyen szabály pl az, hogy a palánk maximum 40cm lehet, korábban ez úgy szólt, hogy a palánk 40cm... azzal, hogy berakták a max szót lényegében azt mondják, hogy nem kell, hogy akkora legyen, lehet kisebb is. Más kérdés, hogy a profik a 40-et is simán megugorják... Másik ilyen 2010-es módosítás volt, hogy megadták a minimum és a max távolságot egy duplapalánk két palánkja között, ez min 4m, max 6m, azaz ez a szabály is a verseny gyorsulását támogatja, hiszen megugrod az első palánkot, van hely a min 4m miatt egy kicsit felkészülni a második palánk megugrására, tehát a duplát is többen vállalják be ugorva mint futva.
Az talán egyértelmű, hogy egy palánk fémből nem készülhet és éles sarkoktól mentesnek kell lennie, érthető okokból:)
Az talán egyértelmű, hogy egy palánk fémből nem készülhet és éles sarkoktól mentesnek kell lennie, érthető okokból
:)Az időjárás is befolyásolhatja a mesterséges akadályok számát, mert azokat extrém csúszós idő esetén el kell távolítani vagy meg kell kerülni (pl lépcső), de erről a verseny előtt a főbíró határoz.
Pár, talán egyértelmű dolgot, mint hogy az akadályt a pálya teljes szélességében kell elhelyezni, illetve, hogy azt bármilyen formában ki/megkerülni tilos, leírok, de remélem újdonságot nem mondok vele. Az már annyira nem közismert, hogy akadályt lejtős részre rakni tilos, de ez belátható a balesetveszélyessége miatt.
Van még pár apróság, ami annyira nem releváns a "mindennapokban", de a szabálykönyv majd tartalmazza. Talán ez a pár mondat azért mégis segít abban hogy megértsük miért látunk annyira eltérő pályákat, akadályokat a nagyok versenyén és hogy mi az aminek a pályáknak itthon is érdemes megfelelniük.
